A Tatai Helyi Csoport távcsöves “party”-ja 2009. május 23-án, Fenyvesi János invitálását elfogadva, hétvégi telkén gyűltünk össze egy éjszakai távcsövezésre. Szerencsénkre az időjárás is mellénk szegődött, így késő délután kristálytiszta kék ég várt vendéglátónknál. Érkezésünkkor máris előkerült Jani Bá’ 25×100-as binoklija, mellyel hétvégi házának teraszáról, az elénk táruló panorámát kémleltük.
Míg a társaság egy része a hétvégi kert végében lévő füves területen felállította távcsöveit, addigra vacsoránk is elkészült. A jóízű falatozgatás közben lassan sötétedni kezdett. Ekkor az égen feltűnő néhány csillag között megjelent az ISS, mely ragyogó fényességgel szelte át az eget.
Vacsora után a jóllakott csapat levonult az “észlelő rétre” ahol még néhány távcső felállításra került. Az óriás binoklival együtt 6db távcsővel fürkésztük az eget. Az első célpontunk, még a teljes sötétség beállta előtt, a Szaturnusz volt, a már szinte éléről látható gyűrűjével, illetve holdjaival. Később az éjszakai sötétség beálltával már jöhettek a mélyég objektumok. Először a fényesebbek, mint az M13 és M92 gömbhalmazok a Herkules csillagképben, illetve a “szomszédos” Gyűrűs- köd (M57) a Lyrában. Majd a közel zenitben lévő M51-es Örvény-köd, melynek spirálkarjai is megmutatták magukat. Természetesen ahány távcső, annyiféle objektum közül lehetett csemegézni, így egy kisebb vándorlás indult meg a műszereink között. Kettőscsillagok, galaxisok, planetáris ködök, gömbhalmazok, nyílt halmazok sziporkáztak az okulárok látómezeiben.Az éjszaka előrehaladtával a tejút láthatósága is egyre javult. Szabad szemmel jól kivehetőek voltak a galaktikai egyenlítő közelében húzódó sötét porsávok, valamint a fényesebb régiók is. Ekkor kerültek célkeresztbe a déli égbolt vörös óriása, az Anteres közelében lévő M4 és M80 gömbhalmazok, majd később a Nyilas csillagkép gömb és nyílthalmazai, valamint a Lagúna-köd (M8) is. Néhány távcsőben, a Pajzs csillagképben lévő M11 nyílthalmaz (Vadkacsa-halmaz) csillagai tündököltek. Az éjszaka sztárja a Hattyú csillagképben található Fátyol-köd volt. A fényesebb részei távcsöveinkkel halvány derengésként voltak láthatók, azonban a 300-as Dobsonnal és OIII-as szűrővel a szupernóva-maradvány lélegzetelállító látványt nyújtott. A látómezőt kitöltő halvány foszlányok szinte kiemelkedtek a csillagos háttérből. Ezután néhány planetáris köd következett. Az NGC6210 a Herkulesben, az NGC6572 a Kígyótartóban, majd a zenithez közel, a Sárkány csillagképben lévő Macskaszem-köd (NGC6543). Természetesen a Súlyzó-köd (M27) sem maradhatott ki a sorból.
Az éjszaka második felében az ÉK-i horizont közelében felkerestük az Androméda-galaxist, valamint kísérőit, illetve a szintén az Androméda csillagképben található NGC 7662 jelű planetáris ködöt (kék hógolyó) is. Közben a DK-i égbolton felkelt a Jupiter is, azonban horizonthoz való közelsége miatt a légkör erősen rontotta az óriásbolygó megfigyelését.
A rendkívül változatos éjszaka igen gyorsan eltelt. A hajnal közeledtével szembesültünk azzal, hogy jó néhány látnivalóról már lemaradunk, így elhatároztuk, hogy ezt az összejövetelt feltétlen megismételjük. A már meglehetősen hűvös hajnalon távcsöveinket összepakoltuk, majd elköszönve vendéglátónktól hazaindultunk.
Juhász András
Amíg sült a szalonna és a hagyma, felállítottuk a távcsöveket Házigazdánknak is nagyon, de nagyon ízlett a vacsora
(Jakab Mihály, Suhai Kristóf, Nagy Sándor, Csjaki János, Polt István, Hegedűs Ervin, Fenyvesi János, Lévai Miklós és Botond, Juhász András)
És akik később érkeztek: Csaba Attila és Tamás, Orbán Gábor, Tepliczky István, Vértes Norbert
Munkában Jani Bá’ legkisebb (25×100-as binokli) és legnagyobb (300/1500-as dobson) távcsöve:
Nagy Sándor 127/820-as refraktora Polt István 150/1200-as refraktora Jakab Mihály 180/2700-as Makszutov-Cassegrain távcsöve
Vakuval több képet a fotós nem mert készíteni, mert féltette testi épségét.