| Erdőtagyos, az 1960-as évek eleje: A Környei Állami Gazdaság tulajdonában lévő kúriaépület és csillagda eltűnik a föld színéről. Kié volt és miért kellett pusztulnia? Posztoczky Károly földbirtokos, műkedvelő csillagász és meteorológus 1882. március 28-án született a Fejér megyei Rácalmáson, kisbirtokos családban. Felsőbb iskoláit a budapesti Műegyetemen végezte. Csillagászatot Tass Antalnál és Kövesligethy Radónál hallgatott. Ezen kívül közgazdaságtant, geodéziát és orvosi tanulmányokat is folytatott. Ma is meglévő 158 oldalas jegyzetfüzetében találjuk feljegyzéseit, melyet Kövesligethy előadásai alapján vezetett. Orvosi tanulmányait sem fejezte be, mert édesapja súlyos betegsége miatt a tudomány iránt elkötelezett ifjúnak rövidesen át kellett vennie a Környétől 3 km-re nyugatra fekvő erdőtagyosi birtok irányítását. A kúriát, melyet 1835-ben Huszár Ferenc országbíró-helyettes építtette, 1878-ban került a Posztoczky-család birtokába. Visszatérésekor építette meg csillagvizsgálóját, amelyre Konkoly Thege Miklós fizikus és csillagász példája inspirálta. Az erdőtagyosi csillagda létrehozásáról Posztoczky így emlékezett: “… az állandó érdeklődés a csillagászat iránt, a nagy Univerzum csodálata és azok a szép napok, miket kedves öreg barátom, Konkoly [Thege] Miklós oly szép ógyallai csillagdáján töltöttem, inspirált arra, hogy én is hasonlót építsek.” Posztoczkyék és Konkolyék szomszédok voltak Tagyoson, miután Konkoly Thege Miklós 1904-ben nagytagyosi birtokára vonult vissza. Itt gyakran találkozott vele az ifjú Posztoczky Károly. Az erdőtagyosi csillagvizsgáló fő műszerét, a 127/1450-es Reinfelder-Hertel refraktort 1908-ban vásárolta meg – ez a távcső mai szemmel nézve is minden igényt kielégít. Másik nagyobb műszere egy 3,5 hüvelykes refraktor, amely a bécsi Fritsch-Prokesch cég gyártmánya volt. A sok kiegészítő berendezés tette lehetővé, hogy 1915-ben elkezdhesse a rendszeres csillagászati megfigyeléseket. A csillagda pozíciójának meghatározása után kettőscsillagok, változó fényű csillagok, csillaghalmazok és ködök vizuális megfigyelésével, valamint csillaghalmazok fényképezésével foglalkozott. Műszerei alkalmasak voltak a Nap felszíni jelenségeinek megfigyelésére is. A csillagászati megfigyeléseinek feljegyzései és fotói valószínűleg a II. világháború alatt elvesztek, vagy megsemmisültek.. 1919-ben a csillagvizsgálóját államosították. Itt kell megemlíteni Posztoczky Károly és Kármán Tódor kapcsolatát. Kármán Tódor, akit a szuperszonikus légiközlekedés atyjának is tartanak, a Tanácskormányban közoktatási népbiztos volt, így el tudta intézni, hogy államosított csillagdája igazgatójaként Posztoczky Károly saját birtokán maradhatott. A Tanácsköztársaság bukása után viszont Posztoczky segített Kármán nyugatra szökésében. Csillagvizsgálója 1918-1923 között Magyarország egyetlen csillagászati állomása volt. Ebben az időszakban Posztoczky részt vett a Konkoly Thege Miklós-féle ógyallai (ma Hurbanovo, Szlovákia) csillagvizsgáló műszereinek átmentésében. Fontos esemény volt Posztoczky életében a Stella Csillagászati Egyesület létrejötte (1923. november 3.), mely az első ilyen jellegű hazai egyesület volt. Ennek elnöki tanácsába is beválasztották. Pártoló tagsági díjat is vállalt, mely a rendes tagdíj ötszöröse volt és ezt legalább 5 évig fizette. A Stella folyóiratban 1926-28 között jelentek meg első ismeretterjesztő cikkei, amelyek az amatőrcsillagászat gyakorlati oldalával foglalkoztak (pl.: műszeres lehetőségek, meteor- és Napészlelések). Az amatőr csillagász műszerei című munkája ma is sok hasznos és tanulságos információval szolgál. Ezeknek is köszönhetően az Astronomische Gesellschaft (a neves német Csillagászati Társaság) 1929-ben tagjainak sorába választotta. A műkedvelő meteorológus 1905-től 1962-ig folyamatosan végzett meteorológiai megfigyeléseket. Az erdőtagyosi meteorológiai állomás 1920-ban tagja lett az országos hálózatnak. 1950-ben Hegyfoky Kabos Emlékérmet kapott a 30 éven át rendszeresen folytatott és pontosan továbbított meteorológiai megfigyelésekért. Gazdálkodó ember lévén, nem csak a klasszikus meteorológiai méréseket végezte és továbbította az Országos Meteorológiai Intézetnek (hőmérséklet, légnyomás, stb.), hanem az agrárgazdák számára más, fontos adatokat is gyűjtött. Adatsorait nagyon precízen táblázatokba foglalta, melyek segítettek pl. a termés mennyiségi becslésében is. Mérte a csapadék (eső és hó) mennyiségét, a csapadékos, a harmatos, a deres, a zúzmarás, a ködös, a párás, a fagyos és a felhőtlen napok számát éveken át. Sőt, még 21 faféle, 12 cserjeféle legfőbb életciklusainak kezdetét, úgymint rügyfakadásának, lombosodásának, virágzásának, termésének beérésének és lombhullatásának idejét is több éven keresztül feljegyezte napra pontosan! Figyelme még arra is kiterjedt, hogy 42 (!!!) vadvirág és fűféle előzőekhez hasonló adatait is lejegyezze! Szerencsére az 1950-1960 között végzett (agrár)meteorológiai megfigyelései a hagyaték írásos dokumentumait gazdagítják. 1960-ban így fogalmazott: ”A szokásos naptári év szerinti csapadék feltüntetése a meteorológus igényeinek megfelel, de nem felel meg a gazda igényeinek! A gazda azt szeretné tudni részletezve-, hogy mennyi volt a téli tartalék nedvesség, és mire számíthat a jövőben.“ Posztoczky Károly nemrég birtokunkba jutott levelezése azt bizonyítja, hogy halála előtt kereste annak lehetőségét, hogy távcsövei, műszerei olyan helyre kerüljenek, ahol megbecsülik és értékelik azokat. Először a Komárom Megyei Tanácsnak írt levelet, de csak a végleges válasz elhalasztásáról szóló értesítést kapott. Eszközeire nem tartott igényt sem a Veszprémi Vegyipari Egyetem, sem a Veszprém Megyei Tanács, sem a Somogy Megyei Tanács, sem pedig a Keszthelyi Városi Tanács. Mai szemmel nézve érthetetlen az akkori közöny, pedig támogató szakvéleményt írt Dr. Detre László, az MTA Szabadsághegyi Csillagvizsgáló igazgatója és Dr. Kulin György, a TIT Uránia Csillagvizsgáló igazgatója is. Nagyobb távcsöveit, főbb műszereit és eszközeit (22 tétel) halála után, 1964-ben özvegyétől a Komárom Megyei Tanács minimális összegért mégis megvásárolta (50.000 Ft) és a Kuny Domokos Múzeum raktárában helyezték el. A Múzeum 1966-ban időszaki kiállítást rendezett a hagyatékból, majd 7 évre ismét raktárba került. Dr. Kulin György közbenjárásának és “dörgedelmes” levelének köszönhetően végül a hagyaték az 1973-ban megépült tatai csillagvizsgálóba került. Az erdőtagyosi kúria épülete 1950-ben egy telekkönyvi tévedés folytán a csillagdával együtt a Környei Állami Gazdaság tulajdonába került. Gondatlan kezek lerombolták és elhordták építőanyagnak, holott – többek elmondása szerint – a tatai Múzeum “Műemlék” feliratú táblával védte. A birtokáról kitelepített Posztoczky Károly 1963. február 27-én Környén hunyt el. Posztoczky Károly sokrétű, lelkes amatőrcsillagász volt. Munkássága 80 év elteltével sem veszett homályba, hiszen a Nemzetközi Csillagászati Unió szakbizottsága 2009-ben Posztoczky Károlyról nevezett el egy Sárneczky Krisztián és Derekas Alíz által 2001-ben felfedezett kisbolygót. –Glász Gábor, Kovaliczky István |
| Hivatkozások: Mizser Attila: Posztoczky Károly emlékezetére (Föld és Ég, 1982. 8. sz.) Glász Gábor: Posztoczky Károly (Komárom Megyei CSBK Híradó, 6. sz.) |
